A világ első számú gitárerősítő gyártójának helyében mit tehet az ember fia, mint figyeli a piac – igen gitáros barátaim-, a piac igényeit és reagál azokra legjobb tudása szerint. Márpedig, amennyiben olyan fejlesztői háttér és erősítő történelem áll a háttérben, mint a Marshallnál, valamint hajlandóságot is mutat a management a járt utak elhagyására, ráadásul mindezt a gitárerősítők felső szegmensében teszi meg, akkor mindenképp érdekes dolgok sülnek ki. Több nyilvánvaló igény mutatkozik a felső kategóriás gitárerősítőt használók irányából. Ezekből három egyszerűen kezelhető dolgot emelt ki a Marshall és próbált a maga módján megfelelni a kihívásoknak. Az egyik a JVM sorozat, a mindent tudó, „egyetemista”, sokcsatornás erősítő, okos vezérléssel, egyebekkel.
A másik legyen valami oldschool, régi legendás amp. Oké, de ezekhez hozzá lehet jutni a használt piacon. Igen lehet, amennyiben ezek nem limitált darabok voltak. Vagy annyira régiek, hogy átlag felhasználó nem engedhet meg magának, vagy olyan gyűjtő darabok ezek, melyek nem hagyják el a tulajdonos próbatermét (széfjét), de legritkábban kerül be egy dolgozó zenész roadok által nem kímélt turné felszerelésébe.
Legenda akad a Marshall háza táján, hiszen a modern gitárhang kialakításában úttörő szerepet játszottak az elmúlt több mint öt évtizedben. Nem kérdés, hogy a kezdeti időszakot leszámítva az aktuális marketing csoport meg is lovagolta ezeket az általában önmaguk által generált trendeket, valamint ahogy haladtak előre, folyamatosan találtak apropót az ünneplésre. Ezeket a mérföldköveket okosan egy-egy ún. Anniversary modell kiadásával ünnepelték. Ezek általában korlátozott számban készültek és kevés mozog belőlük a használt piacon. Azok is arany árban. Erre a kézenfekvő reakció egy reissue modell kiadása. Azaz leporolni egy régi legendát, a kötelező műszaki módosítások kivételével nem hozzányúlni a konstrukcióhoz és okosan marketingelve piacra dobni.
Így született meg a Marshall 2555X Silver Jubilee reissue, aminél az 1987-es kiadású eredeti Silver Jubilee sorozat egyik darabját 2555 100/50W teljesítményű fejet vették alapul. Az akkori névválasztás apropója Jim Marshall 50. születésnapja, valamint az iparágban eltöltött 25 éve. Innen az ezüstlakodalom. Az erősítőre azonnal rákaptak a gitárosok. Olyan nevek használták vagy használják, mint Slash, Alex Liefson (Rush), John Frusciante (RHCP) vagy Joe Bonamassa. Ebből lett később a 255SL, a Marshall első signature feje. Azt hiszem, ezt nem kell tovább ecsetelnem.
Műszakilag az erősítő alapját a gyár múzeumában található darab és az eredeti rajzok képzik, de természetesen a modern gyártási technológiák és néhány alkatrész nem szabványos mivolta miatt az erősítő nem teljes kópiája az eredeti Silverlee-nek. Kiküszöbölték a néhány régi 2555-nél tapasztalt relé kapcsolási parát, csökkentették a zajt, valamint a bias szabályzókat is könnyebben elérhetővé tették, így egyszerűsítve a csőcserét (még mindig ajánlott szakszervizben végeztetni a cserét és a beállítást). A hátlapon az impedancia választó kapcsolót lecserélték 5 jack aljzatra, melyekkel 4, 8 és 16 Ohm impedanciájú ládák csatlakoztathatóak.
Az ECC83 csöveket tartalmazó előfokozatban három csatorna választható. A ’Clean’ a tiszta hangokért felel, a gain potit kihúzva válik aktívvá a ’Rhythm Clip’ csatorna, ami a klasszikus Marshall chrunch. Az output master poti kihúzásával aktiválható a ’Lead’ csatorna, ami egy zsíros, boostolt chrunch. Innen kerül a jel a végfokba, melyben 4db EL34 végfokcső állítja elő azt ”A” hangot, amit oly sok felvételen hallhattunk már. Krémes, organikus overdrive. Nincs kérdés, megjön a libabőr pentóda és trióda módban is.
A harmadik ügy, amivel lehet a gitárosok idegeit borzolni, az a boutique erősítő. Boutiqe, azaz kiváló, válogatott komponensekből, kézi munkával összerakott, különleges tulajdonságokkal rendelkező, de egyszerű, úgynevezett „Straight forward” amp. Ilyen a Marshall választékában sohasem volt, bármilyen legendás cuccokkal rukkoltak elő. A Handwired sorozat darabjai is csak részben ilyenek, hiszen megfelelnek a fent leírtaknak, de a különleges és modern tulajdonságok rendre hiányoznak, illetve azok legkevésbé sem új fejlesztések.
Összeszedték magukat Milton Keynes-ben és végül Steve Dawson tervezőasztalán megszületett egy új sorozat, ami mindenben megfelel a fent leírtaknak. Steve tervezte többek közt a Vintage Modernt és a Class5-öt is. Tehát nem egy kezdő kapta ezt a feladatot. A tervezés fenti szempontjai mellett fontos volt, hogy külalakjában is a boutique erősítők jussanak eszébe a gitárosoknak, ne pedig egy bármilyen Marshall erősítő. Ezért teljesen elrugaszkodtak a bevett dizájntól és logótól. Egy nagyon régi, a 60-as években néhány erősítőn alkalmazott, ezért ismeretlennek számító logót szedtek elő. Színben és bevonatban pedig teljesen eltér a kinézet a megszokottól.
Az Astoria sorozat, mert ezt a nevet kapta, három tagból áll. Egyik sem űrállomás bonyolultságú, de ebben a kategóriában ez az elvárás. Mégis kell valami trúváj, amire felkapja a fejét minden gitáros. Nem tudom mennyit gondolkozhattak a mérnökök, mire kitalálták ezt a hibrid építési módot, de amikor a Musikmesse első napján megláttam az erősítő belsejét, elsőre észre sem vettem, mi az okosság. A boutique kategóriában gyakorlatilag elvárás a kézi forrasztás, ahol az alkatrészeket gondos kezek forrasztják a helyükre. Ez a technológia a faék egyszerűségű erősítőknél alkalmazható, mint a 1959, vagy a Bluesbreaker. A viszonylag nagyméretű komponensek egy forrpontokkal ellátott bakelitlapra kerülnek beforrasztásra kézi munkával, majd az egyes részegységeket az erősítőbe beszereléskor kézzel huzalozzák össze. Ezt a technológiát viszont nem lehet könnyen alkalmazni abban az esetben, ha modern tulajdonságokkal szeretnénk felruházni az ampot. Mert az Astoria sorozat tagjaiban van csöves effektloop független szintszabályozással, +20dB gain boost és több csatorna kapcsolása, valamint modern teljesítmény redukció. Ezek nem beépítése nem oldható meg ekkora méretben, a gazdaságosságáról és a várható fogyasztói árról nem is beszélve. Ekkor jöhetett az ötlet. Terveztek egy nyákot, amibe bekerült az összes modern tulajdonságért felelős alkatrész.
Akkor ez nem handwired? Nos, dehogynem. Nem vagyok a forrasztás nagymestere, de el tudom képzelni a Marshall erősítőépítőit, ahogy reléket és ic-ket forrasztanak be. Nem, ez nem járható út, mert sem méretben, sem gazdaságosságában nem megfelelő. Ezért a PCB-be az alkatrészek beültetésével egy időben kellő mennyiségű forrpontot, úgynevezett turret-et ültettek be. Ezekre a turretekre kerül az összes olyan alkatrész, melyen nagy áram fut keresztül és közvetlen kapcsolatban áll a gitárhanggal. Ránézve az amp belsejére, észre sem lehet venni elsőre a modern cuccokat, mert a PCB fekete lakkot kapott, valamint a beépített modern alkatrészek is feketék. Ráadásul a forrpontok elég magasak ahhoz, hogy a kézzel forrasztott alkatrészek eltakarják azokat.
Az Astoria Classic a puristák erősítője, akik a tiszta, autentikus csöves hangot keresik, valamint a butik pedálok megszállottjaié, akik a jelút végére keresik a tökéletes megoldást. Három sávos hangszínszabályozás, master hangerő, egy Edge és egy Sensitivity poti az előlapon. Semmi faxni, de mi az Edge és a Sensitivity? A Sensitivity poti az előfok érzékenységének beállításáért felel, annak negatív visszacsatolását kontrollálva. Azaz úgy növeli vagy csökkenti a gaint, hogy az erősítő karaktere nem változik. Az Edge a presence szabályozóhoz hasonló, a végfokozatban változtatja a hangképet úgy, hogy belenyúl a magasakba a fázisosztó és a végfokcsövek között.
Az Astoria Custom azokat a felhasználókat vette célba, akik lelkileg kötődnek a vintage cuccokhoz, de nem utasítják el az új megoldásokat és az azok nyújtotta szolgáltatásokat. Ilyenek az Astoria Cuctom-ben a csöves, true bypass, szintezhető és lábkapcsolható effektloop, szabadabb hangszínállítás és kapcsolható gain boost.
A Gain poti kihúzásával aktiválható a Body funkció, amivel a zsíros riffeléshez tudunk hozzáadni némi mélyet oly módon, hogy egy shelving +8dB mélyemelést csinál 120Hz alatt. A Brightness aktiválásával hasonló történik a magasakkal 4kHz felett, így téve a szandot csilingelőbbé egy +8dB magas emeléssel. A Boost is láblapcsolható, mintegy +20dB-vel növelve a gaint a szólók kiemeléséhez.
Az Astoria Dual egy hagyományos két csatornás erősítő. Kiindulva a vintage csöves tiszta hangtól eljuthat a gitáros az édesen koszos overdrive-os hangon keresztül a nagyobb gaines harmónikus torzításig. Ezek mellett a tulajdonságok megegyeznek a Custom modellével, tehát csöves loop, Body és Edge funkciók. Egy tökéletes megoldás a blues, blues-rock, indie vonalon.
Minden Astoria modell rendelkezik a hibrid építési mód egyik fontos funkciójával, miszerint a teljesítmény egy gombnyomással 30-ról 5 wattra csökkenthető, így adva picit puhább, balzsamosabb hangot és kevesebb arcletépő teljesítményt továbbítva a Celestion Creamback hangszórókba.
Remélem minél többen hozzá fogtok jutni és ki tudjátok próbálni az összes említett erősítőt. Nem kérdés, sokaknak kedvelt használati tárgya lesz valamelyik.
Forrás: Music Media
